2011. április 16.
Tudom, hogy nagyon régen írtam a blogra, de semmi érdekes vagy említésre méltó esemény nem történt egészen a mai napig. Túl vagyok 2 vérvételen, az elsőnél hét, a másodiknál hat ampulla vért vettek le. Kicsit most felvágok ezzel, mert éhgyomorral kellett a vért leadni, és ez egy émelygős-hányingeres cukorbeteg kismamának igazi kihívás!
Hála Istennek, szinte minden vizsgálat jó eredményt hozott. Ami nem jó, hogy vérszegény lettem, vasat kell szednem, valamint a kalcium szintem is elég alacsony. Pedig cukorbetegként elég sok húst és sajtot eszem, úgy hiszem.
A toxoplazma vizsgálat eredménye negatív lett, azaz nem rendelkezem védettséggel a macskák által hordozott súlyos fertőzéssel szemben. Ezt majd a várandósság ideje alatt rendszeresen ellenőrzik, mert ha kell, a későbbiekben gyógyszerrel kezelik, hogy a baba ne legyen beteg. Ez a fertőzés egészen súlyos magzati károsodásokat okozhat, vigyázni kell vele. A gond az, hogy Tóbiás macskánk, az utca nőfaló gladiátora még semmilyen oltást nem kapott. Hajléktalanként tengette az életét egy pizzéria környékén, onnan fogadtuk be. Eddig csak egy alkalommal tudtam elvinni állatorvoshoz, de mivel akkor annyira összeverte egy rivális kandúr, semmilyen oltást nem kaphatott. Most meg én nem nyúlhatok hozzá még egy jó darabig...
Szóval, a mai nap eseménye, hogy végre sorra kerültem a nőgyógyásznál. Ultrahangos vizsgálatot is végzett, a baba szívhangja rendben van. Az ülőmagassága (a fejtetőtől a farig) 53 mm, a koponya átmérője a két halánték között 19 mm. Ezek alapján viszont az orvos módosította a várandósság idejét, nem a 10. hétben vagyok, hanem a 11-12. hétben. (A baba a március 21-i ultrahangon még csak 9 mm volt, azaz 3,5 hét alatt 44 mm-t nőtt!)
Erre tekintettel a doki elő is jegyzett csütörtökre a 12. heti "nagy vizsgálatokra", ekkor kell ugyanis a Down-kór szűrésének, a velőcső záródási rendellenességeknek az első vizsgálati lépését is elvégezni. Elküldött a kórház diabetológiai szakrendelésére is, remélem, nem akarnak befektetni! Elolvastam ugyanis egy szakkönyvet a terhesség alatti cukorbetegségről, és az abban írt protokoll szerint általában 3-7 napra be kell feküdnie a kismamának a kórházba, mivel a szakorvosok nem bíznak a házi vércukor tesztek eredményeiben.
Hihetetlen jó érzés, öröm és boldogság volt látni, hogy a kisbabánk az ultrahang vizsgálat ideje alatt hogyan ficánkolt! Keze-lába járt egyfolytában, mint a cséphadaró, lelkesen hadonászott. Szerintem jól érzi magát, azért ilyen aktív! Egészen hihetetlen volt látni, hogy egy alig 5 cm-es baba ennyire "kész": van keze-lába, hatalmas feje, nagy pocija, és mindent tud használni.
Ahogy közeledett a mai vizsgálat időpontja, egyre többször beszéltünk a férjemmel a babáról. Mindketten nagyon vártuk már, hogy egyrészt meglássuk őt, másrészt biztosak lehessünk abban, hogy jól van. Én már alig győztem kivárni, hogy valami jelet kapjak a babától, ezért megkértem a férjemet, hogy hallgassa meg a pocakomat, hátha valamilyen hang jön a méhem felől. És ráéreztem! A férjem már első alkalommal mondta, hogy határozott csobogást, pancsolás-szerű hangot hall. Közösen arra tippeltünk, hogy biztosan a magzatvízben lubickol a baba. A következő alkalommal pedig már nemcsak csobogást, hanem bugyborékolást is hallott! És lám, az ultrahang felvétel igazolta, hogy a gyermekünk igencsak aktív a magzatvízben.
A mai nap szava: ÖRÖM.
Csíkos Carnaroli
